ARANYMELLŰ ASZTRILD

LEÍRÁS

Asztrildok közül az aranymellű asztrild ajánlható leginkább a kezdőknek. Afrikából származik. 9-10 cm-es méretével ez a legkisebb asztrild faj. Beszoktatás után hamar látni fogjuk, hogy a mérete meghazudtolja meglehetősen robosztus természetét.

A nemek könnyen megkülönböztethetőek. A hím a feje tetején és a nyakán sötét olívabarna. A hátán, a farok felső részén és a szárnyakon kissé sötétebbé válik és kevésbe olívás. A far és a szemöldökcsík skarlátvörös. Élénk narancs-vörös folt található a szárnyak alatt. A tojónak nincs szemöldökcsíkja, és alul halványsárga.

A hím mellének és hasának oldalai zöldes-szürkék; sárgás-fehér, vagy halvány sárgásbarna sávokkal. A tojón ezek a sávok jóval halványabbak. A csőr mindkét nemnél vörös, keskeny fekete csík látható a tetején, és feketés az alsó csőrkáva tövében. Az írisz vörös, a lábak halvány-, vagy húsbarnák.

                                      
TÁPLÁLÉK

Az állandó elesége fénymag, sárga, fehér és termesztett köles keverékéből álljon. Költés előtt és alatt ezt ki kell egészíteni fűmaggal, tyúkhúrral, gyermekláncfűvel, tojásos lágyeleséggel, apró élőeleséggel (muslica lárva, levéltetű, nagyon fiatal viaszkukac, nagyon kicsi, lehetőleg fehér lisztkukac). Naponta adjunk nekik friss vizet. Őrölt, kifőzött tojáshéjat, kagylót, mészkövet, szépiát keverjünk össze, és rozsdamentes tálban tegyük eléjük.

KÖLTÉS

A madár mérete miatt akár azt is gondolhatnánk, hogy könnyen költ kalitkában. Érhetünk el így is eredményeket, de egy tágas madárszobában sokkal biztosabb a siker.

A hőmérsékletnek mindig 15°C felett kell lennie. A szoba legyen teljesen huzatmentes. Minimum 12, de inkább 14 órán át világosságot kell biztosítani. Több, elöl félig nyitott faodú, vagy fonott fészek legyen felfüggesztve a magasban. Mivel fészekben szoktak aludni, biztosítsuk, hogy ne kelljen az ágakon nyugovóra térniük.

Miután a pár megszokta a környezetét, nem telik el sok idő, hogy a fészküket ne csak alvásra használják. Éppen ezért szükséges, hogy a fészket feltöltsük egy maréknyi kókuszrosttal. A madarak ebből kényelmes fészket készítenek. Ha van rá lehetőségünk, adjunk nekik egy kevés apró fehér csirketollat.

4-6 tojást tojnak, és mindkét szülő ül a tojásokon. Körülbelül 12 nap után kelnek ki a fiókák. A kicsinyek hús-rózsaszínűek, fehér pihecsomókkal. Néhány nap múlva sötét barnák lesznek, fekete csőrrel. A 18-21. napon repülnek ki.

Az aranymellű asztrild a leglelkesebb családalapító asztrild, de a siker nagyrészt az élőeleségen múlik. A szülők ösztönösen keresik az apró rovarokat, csupán a mageleség nem elegendő. Még a fiatal lisztkukacokat sem mindig fogadják el, mert túl nagy számukra. Sikert leginkább muslica-keltetéssel tudunk elérni. A muslicákkal nem igazán foglalkoznak, de a lárvájuk tökéletes táplálék. A kezdeti időszakban leginkább ezt az élőeleséget preferálják.

Önállósodásuk után a kicsiket együtt hagyhatjuk a szülőkkel, mivel nagyon toleránsak saját fajukkal szemben. Ez természetesen csak a tágas madárszobában tartott madarakra vonatkozik. A kalitkában nevelt fiatalokat muszáj elválasztani, mert kiszíneződésük után az apjuk riválist lát a hímekben, és biztosra vehetjük, hogy harcolni fognak egymással.

EGYÉB

Az aranymellű asztrildnak mindig jó ára van. Ezért, gondolva az esetleges szenegáli export tilalomra, ahonnan eddig az állomány legnagyobb része származott, erőfeszítéseket tesznek a fogságban tenyésztett állomány kialakítására. Három alfaj létezik: A. s. subflava, A. s. niethammeri és A.s. clarkei. Az első a törzsalak. Szenegálból származik, és jelenleg ez van a legnagyobb veszélyben. Mindazonáltal egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az afrikai és ázsiai országokra, hogy teljesen szűntessék meg a vadon élő fajok exportját.