Magyar név : Óriás szarkapinty vagy fekete-fehér tarka apácapinty
   Latin név : Lonchura fringilloides, másutt Spermetes fringilloides (Lafresnaye, 1835)
   Német név : Riesenelsterchen
   Angol név : Magpie Munia, Magpie Mannikin, Pied Mannikin, Pied Munia
   Dán név: Stor Skadefinke
   Spanyol név: Capuchino Urraca
   Finn név: Ruskoselkämanikki
   Francia név: Capucin pie, Grande Nonne, Mannikin pie, Nonnette géante, Spermete pie
   Olasz név: Cappuccino maggiore, Munia gazza
   Lengyel név: Mniszka duża
   Cseh név: Stračka velká
   Portugál név: Freirinha-maior
   Norvég név: Finkemannikin, Stor bronsefink
   Alfajok :
      Lonchura fringilloides fringilloides
      Lonchura fringilloides pica

Az óriás szarkapinty

   Kezdő madarászként terelődött a figyelmem a szarkapintyek felé. Szívósságuk és igénytelenségük miatt ajánlották, mint kezdő madártartónak. Már első látásra megtetszettek az apró, állandó mozgásban lévő, fekete-fehér madárkák.
   Az ember általában igyekszik, hogy madarainak minden jót megadjon, (legyen szó akár zebrapintyről, vagy egy kényesebb gould amandináról), hogy megfelelő helyet, életkörülményeket és táplálékot tudjon biztosítani. Mindezt azért, hogy madarai gondtalanul éljenek, és nem utolsó sorban, szaporodjanak.
   Ilyen gondolatokkal kezdtem neki búvárkodni szakkönyvekben, szaksajtóban, interneten. Sajnos azonban azt kellett tapasztalnom, hogy amíg némely ausztrál egzóta hasmenéses ürülékéről, annak színéről, lágyságáról, méretéről oldalakat olvashatunk, addig az afrikai egzótákat szinte mostohaként kezelik (vagy csak én nem találtam sehol néhány fényképen kívül mást). Ez a helyzet szerencsére az utóbbi időben jó irányba változott. Egyre többen érdeklődnek az asztrildok, és az egyéb afrikai pintyek iránt.
   A régebbi mostoha állapotok valószínű az ausztrál export beszüntetése miatt jött létre. Nagyon sajnáltam, mert sok kedves madár szorult háttérbe egy-egy sirálykával keltetett gould miatt. Egy idősebb tenyésztő ismerősöm felvilágosított, hogy senki sem foglalkozik az importált madarak tenyésztésével, mert néhány hét és hoznak másikat, a szaporulat nem kell senkinek, azaz nem tudom értékesíteni. Ennek azonban vége, ugyanis az EU már nem engedélyez exportot sehonnan.
   Hiába a jó tanács maradtam az afrikaiaknál, a borzasztóan kecsegtető anyagi haszon ellenére is. Bevallom, néha a munka és a család után csak nagyon kevés időm marad a madaraimra, talán ezért is vonzódtam a szívósabb fajtákhoz. Ilyen megfontolással, szarkapintyekkel gazdagítottam az állományomat.
   Ezen a téren eléggé szegényes a szakirodalom. Ezért kiegészítettem a kiállításokon, börzéken az idősebb egzótásoktól szerzett információkkal, valamint a saját kis tapasztalataimmal. Szeretném most közreadni őket.

Az óriás szarkapinty leírása

   A hát és a szárnyak csokoládébarnák. A fej, a torok, a nyak, a farkcsík, felső farkfedők és a farok tollak fémes feketék. A mell és a has fehér, a lágyéknál fekete szegélyű rozsdaszínű folttal. Az alsó farkfedők fehérek. A szárnyfedőkön fehér csíkok találhatók. A felső csőrkáva fekete, az alsó szürke. A nemek között külső eltérés nincs.

Az óriás szarkapinty élőhelye

   Az óriás szarkapinty élőhelye afrika. A Szaharától délre. Sehol sem gyakori, inkább lokális elterjedésű. Nincsenek alfajai. Kedveli a folyóvíz melletti nádas foltokat, a sűrű bozótost. Néha az emberi települések közelébe is merészkedik. A rizs érésekor szívesen látogatja a rizsföldeket.

Az óriás szarkapinty viselkedése

   Az egyik monori börzén vásároltam első óriás szarkapintyeimet. Rögtön egy nagy kalitkába engedtem őket. Ők nagyon élvezték a hosszú röppenéseket.
   Az általam megfigyelt madarak sohasem éltek igazi "társasági életet". Mindig félrehúzódtak a röpdében is.
   Agresszívak is csak akkor voltak, ha valaki az ő fészkük iránt mutatott nagy érdeklődést. Sohasem zsarnokoskodtak, mint egyéb szarkapintyek szeretnek. Függ ez a pillanatnyi hangulattól is, mert néha elzavarnak mindenkit az etetőtől, néha hatalmas békességben eszegetnek a szalagpinttyel, zebrapinttyel. De ez lehet az éhség függvénye is. Ha a fészkét veszélyben érzi, vékony, éles visító hangot hallat, és támad. Vaskos csőre félelmetes fegyver, sokszor már erre a hangra odébb röppen a tiltott zónába hatoló. Nem uralkodik ugyan, de a testi fölényéből adódó jogokat szereti élvezni.
   Ide tartozik egy történetem: egy aprócska röpdét rendeztem be, 1x1x2 méterest. Az óriás szarkapintyeket talán tíz perccel előbb engedtem be, mint a többi madarat. Ők kiválasztották a nekik legjobban tetsző fészket. Alaposan megvizsgálták kívül-belül, végül előtte egy ágon tollászkodni kezdtek. Ekkor érkezett a többi madár. Egy ambiciózus szalagpinty hím végigjárta az összes fészekodút, igazi szalagszokás szerint, és mindegyiket kipróbálta. Közben vidáman énekelgetett, amíg el nem ért a szarkapintyekhez. A két hím madár ott állt egymással szemben, még egyik sem látta a másikat soha, nem tudták, mire számíthatnak. Csaknem két percig tartott ez a néma erőfelmérés. Végül a szalagpinty szánta el magát, két gyors csípéssel támadott a szarka csőrére. Az óriás szarkapinty hátrahőkölt, majd ebből a felhúzott helyzetből, mint egy kalapács vágott oda a szalagpintynek. A piros nyakú az utat a földig, már a gravitációt kihasználva tette meg, jókorát puffant az aljzaton. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy honnan hozzak egy másik hímet, amikor a fekvő szalapinty megmozdult. Megrázta magát és visszaröppent, az azóta nyugodtan tollászkodó szarkapinty mellé. Az előbbi jelenet újból megismétlődött és zuhanással végződött a szalagpinty részéről. Azóta harminc centis távolságot mindig megtartanak egymás között.
   Az óriás szarkapinty fészekromboló magatartásáról számol be Gehring. A magam részéről nem tapasztaltam. Börzén, kiállításon többen panaszkodtak a szarkapintyekre, kiemelve az óriások agresszív viselkedését, különösen a fiatal madarakat bántották.
   Sok egzótával ellentétben óriás szarkapintyek szeretnek magukban lenni. Robiller 120, Gehring 100 centis minimum kalitkaméretet ajánl. A magam részéről 90-es kalitkában tartottam őket. De jártam tenyésztőnél, aki 30x40x40-es helyen tartotta, sőt sikeresen szaporította őket.
   Az érdeklődés nem túl nagy iránta, talán az egyszerű színezete miatt. Egyszer azt mondták "szakértők" egy kiállításon, hogy ekkora sirálykát még nem láttak. Aki megpróbálkozik a tartásával, szaporításával betekintést nyer egy távoli, vadregényes földrész érdekes lakójának életébe.

Az óriás szarkapinty tápláléka

   Az óriás szarkapintyek ízlése a mindenevőség határát súrolja. Ez az a rész, ahol szinte mindent felsorolhatok, amit egy egyszerű madarász tarthat otthon. Madarunk étlapja a rizspintyéhez nagyon hasonlít. Német neve hevenyészett fordításban annyit tesz, rizsre repülő szarka, ezzel elárulja a kalászosok iránti vonzalmát. Az általam etetett alaptáplálék, amelyet csíráztatva is etetek a következő:

      egzóta elit ez egy kész keverék 4-5 apró kölesfajtával
      fehér, és sárgaköles
      fénymag
      rostaalja főleg a gyommagvak miatt.

 Egyéb alkalmi táplálékokat az etetés gyakorisága szerint sorolom fel:

      Fürtösköles: féléretten, csíráztatva, szárítva. A belógatott csumizt mindig nagy örömmel fogadják, néhány idősebb madár megpróbálja a tövénél lerágni, az így lehulló fürtöt kényelmesen, a földön fogyasztják el.
      Cirok: kora tavasszal ültetem és féléretten kínálom a madaraknak.
      Zab: féléretten, hántolva, csíráztatva
      Napraforgó: kicsépelve, és csíráztatva
      Rizs: Hántolva, áztatva, hántolatlanul csíráztatva. Robiller szerint nagyon fontos mindkét formában. Madaraim csak ritkán nyúltak a hántolthoz.
      Búza: féléretten, csíráztatva
      Árpa: féléretten. A beakasztott kalászos csokrot szinte másodperceken belül megtalálják. Igyekeznek leverni, ha ez nem sikerül, lógva fogyasztják el.
      Rovartáplálék: Robiller szerint fontos, bár az én madaraim tenyésztett állományból származnak, még nevelő időben sem fogyasztottak jelentős mennyiséget.
      Tojásos lágyeleség: reszelt sárgarépával, apróra vágott salátával kevert orlux egzóta lágyeleséget nagyon kedvelik a madaraim.

Az óriás szarkapinty udvarlása

   Itt nagyon különböznek a megfigyelések. Gehring szerint a fészekanyagból kis halmot épít, ennek a tetejéről udvarol. Robiller szerint fűszállal a csőrében. Egy idősebb tenyésztő szerint az udvarlása néma bókolás a tojó előtt, a fejtető tollainak felborzolásával. Én a Robiller-változatot láttam. A hím felfújva magát, egy fűszállal a csőrében tetszelgett, közben halkan csicsergett. Hangja leginkább talán a fecskééhez hasonlított. Minden udvarlás végén bebújtak a fészekodúba, a párzás már valószínű itt történt, mert azt még nem volt szerencsém látni.

Az óriás szarkapinty szaporodása

   Általában 4-5 tojását 13-15 nap alatt költi ki. Nálam a zárt odút választották. Az óriás szarkapinty fiókák három hét múlva repülnek ki, és másik 2-3 hét múlva lesznek önállóak. Az ivarérettségük a tizedik hónapban kezdődik, ekkor a hímek üldözni kezdik egymást, ilyenkor lehetőség nyílik a párok összeválogatására. A fiatalok eleinte sötétbarnák, később világosodnak ki.
   Még talán annyit a madár múltjáról, hogy 1868-ban került először Európába. Most, hogy az export megszűnt, a tenyésztett állományokra kerül a hangsúly.
   Bárkinek, aki bármilyen tapasztalattal rendelkezik a szarkapintyekkel kapcsolatban (legyen az bármely faja), hozzászólásait, reagálásait örömmel fogadom, sőt várom.

Forrás:www.idre.hu